Akár tízszeres drágulás: a fuvarozók félnek és egyetértenek

A parlament tegnap elfogadta az e-útdíjtörvényt, melynek értelmében a 3,5 tonnánál nehezebb járművek július 1-étől használatarányos díjat fizetnek. A fuvarozók szerint az intézkedés 1 százalékkal növeli az inflációt. Ennek ellenére már régóta be kellett volna vezetni, csak nem így.A 3,5 tonna össztömeg feletti tehergépjárműveknek kilométerenként nettó 17 és 85 forint közötti összeget kell fizetniük július elsejétől használatarányos útdíjként. A pontos összeg a tengelyszámtól, az útvonal típusától, illetve a környezetvédelmi besorolástól függ, de elérheti a bruttó 130 forintot is. Magyarországon összesen 6513 kilométeren, kétezer szakaszon kell majd díjat fizetni.

Akár 130 forint kilométerenként

„Míg egy kamion eddig bruttó 3375 forintos matricával Röszkétől Hegyeshalomig utazhatott, jövőre ugyanezt a 350 kilométert 29 ezer 750 forintért teheti meg. A különbség csaknem tízszeres” – állapította meg a delmagyar.hu. Négy vagy több tengelyes jármű esetén - amennyiben az a C környezetvédelmi kategóriába esik - gyorsforgalmi úton akár a bruttó 130 Ft-ot is elérheti a kilométerenkénti díj. A legolcsóbban a kéttengelyes járművek úszhatják meg, ha főúton haladnak és A környezetvédelmi kategóriába sorolhatóak, ebben az esetben ugyanis bruttó 18 forintot kell fizetniük kilométerenként – derült ki az MKFE táblázatából. A forgalmi adót a fuvarosok elszámolhatják, vagy visszaigényelhetik.

Nem lesz zökkenőmentes

Nem lesz zökkenőmentes a bevezetés – mondta az atv.hu-nak Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára, tekintve hogy már csak egy hónap áll rendelkezésre. „Tartunk attól, hogy itt komoly logisztikai probléma is felléphet július elsején.” Bár az ÁAK feladata lenne a tájékoztatás, az MKFE is felajánlotta segítségét, „ám amíg nem kapunk hivatalos anyagot, addig nem léphetünk” – mondta a főtitkár.

A megfelelő tájékoztatás hiánya nemcsak a hazai vállalkozásoknak okozhat gondot, hanem a külföldi fuvarozóknak is. „Az Európai Unióban fél évvel korábban minden részletet ismernek” egy ilyen intézkedésről – hangsúlyozta Karmos Gábor egy példát is említve: „Belorussziában is július elsején vezetik be a használatarányos útdíjat. Itt kevesebb járműre és kevesebb útszakaszon lesz díjfizetési kötelezettség, mint Magyarországon, de az ottani intézkedésről már minden pontosan tudható.”

Tönkremehetnek a fuvarozók?

„Nagyon aggódnak a fuvarozók. Elsősorban a mikro- és kisvállalkozások érzik veszélyben magukat” – mondta lapunknak Karmos. A legégetőbb kérdés a finanszírozás. „Minden vállalkozásnak előzetesen kell megfinanszíroznia az útdíjat, a cég pedig csak 30-40-60 nappal később kapja meg a fuvardíjat.” A költségtöbbletet – megjósolhatóan – „áthárítják majd a megbízókra, ám ebben az esetben tárgyalásokat kell folytatni, amelyeket csak most tudnak megkezdeni” – részletezte a felmerülő nehézségeket Karmos. Ha a finanszírozási problémákat nem tudják megoldani, a vállalkozások tönkremehetnek – vélekedett.

A kompenzáció nem kompenzáció

A kormány egyébként úgynevezett kompenzációs csomagot dolgozna ki a fuvarozóknak, melynek része lehet a gépjárműadó és iparűzési adó csökkentése. Az MKFE határozott véleménye ugyanakkor az, hogy ez nem kompenzáció: „nem lehet kompenzálni az útdíjat. Ezzel a lépés a nemzetközi versenyképességet lehet növelni”, amelyre egyébként szükség is van.

AZ MKFE két felmérésének eredménye szerint átlagosan 1 százalékos inflációt fog okozni az e-útdíj bevezetése.

Százmilliárdokat bukott az állam

A főtitkár úgy tudja, már 2005-ben és 2008-ban is tervben volt az útdíj bevezetése, mégsem történtek meg a megfelelő lépések. „A mulasztások miatt sok százmilliárdot bukott az állam, ami az elmúlt két kormány hibája” – szögezte le Karmos, ugyanakkor  a jelenlegi kormányt is hibásnak tartja, amiért három évig várt, most viszont „kapkodva intézkedik.”

Európai viszonylat

A díjszabásunk az osztrákéhoz lesz hasonló mértékű, ennél magasabb pedig csak Svájcban van – tájékoztatta lapunkat Karmos Gábor. Azonban azt is hozzátette, hogy „a bevont úthálózat nem ilyen kiterjedt.” Ausztriában is 3,5 tonna felett, ÁFÁ-val terhelve kell fizetni az útdíjat – írja az eurowag.hu. Az olaszországi módszer annyiban hasonlít a nálunk tervezettre, hogy a díj összege itt is függ a jármű nagyságától és a tengelyek számától. Lengyelországban az útdíj nincs ÁFA-val terhelve, Németországban és Csehországban pedig csak a 12 tonna feletti gépjárművek után kell fizetni, áfa nélkül.

„Nincs alternatíva”

„A kereslet közvetlenül reagál az árváltozásokra” – derült ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség 2010. júliusi tanulmányából, mely a tehergépkocsi-útdíjak bevezetésének hatásait vizsgálta. Megállapították, hogy az útdíj magasabb fuvarozói költségeket jelent, amely nagyobb szállítói hatékonysághoz vezethet ugyan, de vezethet az árufuvarozás iránti kereslet visszaeséséhez, vagy a szállítás módjának megváltoztatásához – áttérés például vasúti, légi, tengeri fuvarozásra -, vagy az üzemanyag-fogyasztás csökkenéséhez is.

Ezzel szemben az MKFE úgy látja, az európai közlekedés az útdíjak hatására nem változott meg, nem volt átrendeződés, ugyanis a fuvarfeladatok többsége rövidebb 150 kilométernél, és „nincs alternatívája a közútnak.”

A technikai háttér

Az I-Cell Kft. az e-útdíj kiegyenlítésére fedélzeti egységes rendszert vezet be. Első lépésként azonban a fuvarozóknak az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-nél kell regisztrálniuk járműveiket, és ott számlát kellé nyitniuk, amelyre befizethetik az útdíjat. A regisztráció azonban csak június 20-ától lehetséges – tudtuk meg Karmos Gábortól.

A költségeket július elsejétől három módon lehet majd befizetni: fedélzeti eszközzel flottakövetési szolgáltató segítségével, fedélzeti eszközzel európai elektronikus útdíj szolgáltatáson (EETS) keresztül, vagy előre megváltott viszonylati jeggyel. Amennyiben a fuvarozók rendelkeznek már flottakövető GPS-alapú fedélzeti egységgel, azt a tervek szerint nem kell újra cserélniük. Ellenőrzésekre a határátkelőkön, további 74 kapunál, 10 kamerából és 50 rendőrségi autóból is kell számítani.

Kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is, ám egyelőre nem kaptunk választ.

(forrás: kisalfold.hu)